Na háj! Üdv Mindenkinek

Most olyan témát szeretnénk boncolgatni, ami engem spec. Piszkosul tud idegesíteni. Ezek pedig a kapcsolatok. Azon belül pedig a ROSSZ kapcsolatok.

Én a saját példámmal jönnék elő, egy kicsit személyes de ma kivételt teszek.

Egy csomó ember körülöttünk él valamilyen párkapcsolatban. Ez szép és jó lenne önmagában. Hogy ha simán mennének a dolgok.

Vannak ismerőseim akik hajszolják a szerelmet,nem szeretnek egyedül lenni!Nem szállnak ki a biztos kapcsolatból,mert ha már van egy bizonyos négy falas szituáció,miért lépne ki onnan!Csak nem értem meg őket,itt van a nagy baj!A társkeresés nem könnyű dolog,ezt aláírom.Rengeteg netes társkeresőn voltam már,szex oldalaktól kezdve a finomított változatokig.

 Csak azt nem értem hogy két olyan ember, akik egyáltalán nem illenek össze, minek erőltetik azt, hogy együtt legyenek. Amikor nem megy nekik, és egymás idegeire mennek. Miért nem tudnak a mai lányok v. fiúk egyedül lenni? Mi abban annyira szörnyűséges? Talán az unalom miatt? Vagy azért mert csak így érzik magukat teljes embernek? Netán a barátaik előtt érzik gáznak hogy ha nincs mellettük állandóan valaki?

Sok kétségbeesett ember van a földön,ezért hirdetnek újságokban,neten stb…Kicsit fényezik magukat,frissítik az életüket, hátha bejön valami.

Én megőrülnék ha olyan valakivel kellene lennem, akivel gázosak a dolgok, aki untat, akivel a balhézáson kívül mást nem is igazán tudok csinálni. Azon a tényen már régen túlléptem hogy zeneileg megegyezzünk. És nem is érdekel. Csak legyen valami kis plusz ami emberileg legalább összefog minket.

Szerintem eleve nem szabad magad belehajszolni valami olyanba ami egy idő után nem esik jól.Ha valamit nagyon akarunk annál később kapjuk meg.

Nem mondom hogy legyen tökéletes, mert abban már régen nem hiszek. Meg a tökéletesség is unalmas lehet egy idő után.

De vegyük sorba a momentán számomra idegesítő dolgokat:

1-es csoport: Ebben vannak az olyanok, akik egy totál kihűlt kapcsolatot próbálnak egyben tartani. Ahol már szerelem sincsen. Na ennek mi értelme van? Mármint ezeket az embereket mégis mi tartja a másik mellett? Oké akik több éve együtt vannak, valamilyen szintem megértem. De akik pl fél éve, meg 1 éve…azok miért nem keresnek inkább valaki mást?

2-es csoport: Akik személyiségileg nem illenek össze, és pont emiatt állandóan balhéznak. De minden baromságon. És tök mindegy hogy otthon vannak, vagy társaságban, mindig ugyanezt csinálják. És már kellemetlen hallgatni. És még kellemetlenebb a két felet hallgatni, hogy a másik milyen köcsög meg szemét. Kérdem én. Ha szeretünk valakit, akkor miért kell állandóan vergődni vele? Vagy miért nem lehet az ilyeneket otthon hagyni???

3-as csoport: Akik életkorilag nem passzolnak. Lehet hogy szimplán a hatalmas korkülönbség miatt, de lehet hogy azért mert agyilag nem abban az életkorban vannak. Így kiütközik az, hogy igen is fontos, hogy eldöntse az ember hogy hozzá ki illik. Agyi életkorban.

4-es csoport: Ide tartoznak a mániákus féltékenykedők. Még kezelhető az, hogyha az egyik fél mániákus. De ha mindkettő, abból komoly bajok származhatnak. Főleg hogy egy idő után már a barátaikban sem bíznak meg, mert mindenkiben a potenciális veszélyforrást látják.

Mindenki beleesik ezekbe a hibákba legalább életében egyszer,találsz valaki olyat aki nem a megfelelő.

Ez után jön az a mondás hogy az „Ellentétek vonzzák egymást”. Vagy zúzzák egymást? Gondolom mindenki látott már példát mindkét típusra. Akik totál különböznek belsőleg, és pont emiatt vannak olyan jól meg, vagy pont ezért háborúra emlékeztet a kapcsolatuk. Melyik a jobb? Nos, igazán nem tudom. Mindkettőre láttam már példát.

Egyből evezhetünk is tovább, a megcsalás vizeire. Szerintem már majdnem mindenkivel előfordult h megcsalták, vagy hogy ő csalt meg valakit. De ezt is miért csináljuk? Ha szeretjük a párunkat, akkor miért kell valaki más? Még ha csak egy alkalomra is. Sokan fogják persze az alkoholra, hogy „jaj hát buli volt, és sokat ittunk, és valahogy megtörtént”. Na perszeee. Ahol már félrelépés van, gondok is vannak. Maximum nem kimondott gondok. De a másik fél is. Mármint aki a gaz harmadik. Őt vajon mi viszi rá arra hogy belemásszon egy kapcsolatba mint a galád fél? Pedig biztos vele is megtörtént már. Hallottam már olyan filozófiát is egy sráctól, hogy ha őt megcsalja a barátnője, akkor nem a másik sráccal balhézik, hanem a csaj fog kapni. Mert ő döntött. Kicsit középkori megoldás, de valahol igaz is lehet. Hogy nem a harmadik felet kéne hibáztatni.

És ha mégis odáig jutunk hogy megcsaljuk a párunkat, akkor álljunk elé és mondjuk meg, vagy titkoljuk el? Elméletileg az őszinteség a jobb. De gyakorlatilag maradjunk annál az elvnél hogy amit nem lát az nem fáj? Hallottam már ilyenről is, hogy a megcsalt fél inkább azt mondta hogy jobb lett volna, ha nem tudja meg soha.

Egyetértek

Utószóként én inkább maradnék azon a véleményen, hogy aki tudja, érzi, hogy szarrá ment a kapcsolata, inkább maradjon egyedül, és élje ki magát. Nehogy a későbbiekben pont egy jó kapcsolata menjen rá arra, hogy nem szórakozott eleget. És csak azért hogy ne legyen egyedül valaki, szerintem baromság belemenni egy kapcsolatba.

Nézegettem a minap a párkereső fórumokat,oldalakat.Ezernyi tanács,teszt,horoszkóp,szex tippek…Semmire nem jók.Én azt vallom,másfél év szenvedés és valamennyi jó élmény után(gyerekként kerültem ebbe bele,nem volt még előtte senkim,idősebb férfi ő ,és az sem biztos hogy lezártam e már)hogy mindenki saját maga tanulja meg a dolgokat,magad jössz rá mi van.Mi volt a baj,mit kellett volna máshogy.Lehet ezeket nem követed el többet,de minden kapcsoltban tanulsz valamit.

 Dorianne és Zsószi

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.