Zajlik az élet gyerekek!
Nagyon sok mindenkin észrevettem, hogy agyára mentek a dolgok. Miért van az hogy folyamatosan sértegetjük, megbántjuk és lealázzuk egymást, és miért vagyunk féltékenyek a barátainkra? Sőt, a féltékenységen túl, néha még érdektelenek is vagyunk egymás felé.
 Legalábbis én már érdektelen vagyok a tömegek problémáira. Nem azért mert köcsög lennék, mert nem így van. Csak kicsit unalmas, hogy mindenkinek minden szarát meghallgatom, próbálok neki segíteni, amikor viszont NEKEM kellene segítség, huss..mindenki eltűnik. Ezt most nem konkrétan mindenkire értem, csak úgy általánosságban.
Továbbá..attól hogy valaki megismer valakit, miért kell a régieket egyszerűen leszarni? Észbontó..persze aztán meg ha jön a sok lelki szar, akkor meg egyből kapnak a régi lefosottak iránt. Mindenesetre érdekes. És mi alapon nézi le a többieket??? Meg sokan nem veszik észre, de próbálják ezt a birtoklást közvetíteni a párjuk felé. De ha ennyire féltik a választottjukat, akkor mi a halálnak kell tömeghelyre vinni? :D Ezt se fogtam még eddig fel.
De ha valaki észreveszi magán, hogy egy barátsága már nem a legjobb. Akkor vagy tegyen érte, vagy akkor ne hajtogassa hogy jaaaj így meg úgy. De közben meg semmit nem tesz azért, hogy valamit is javítson. De igen...könnyebb azt mondani hogy a másik a szar meg a szemét. Hahh..mint mindig.
És komolyan azt veszem észre magamon, hogy egyre könnyebben felidegesítem magam ilyen hülyeségeken. Hát hol érdekel engem hogy ki min kínlódik aktuálisan??? Ja, és mostanában nagyon sokan dobálóznak az "Én nagyon szeretlek.." kezdetű dolgokkal. Könyörgöm...mi a fenét szeret amikor nem is ismer??? Istenem. Mert ha valakivel tényleg jóban vagyok, és sokat beszélgetek, rendben mondja, én is mondom általában mindenkinek aki olyan. De akivel csak pár szót beszélek, azt is havonta 1-szer, ne mondja már nekem hogy én így szeretlek úgy szeretlek. Főleg úúgy, hogy közbe tudom, ha bármi nyűgömmel egyszer megkeresném, nézne rám mint egy bolondra hogy minek fárasztom vele. :D
Érdektelen lettem a suli, a pasik, meg minden ganéság iránt. Ha nem lennék társaság igényű ember, akkor egyszerűen csak bezárkóznék és élnék a kis álomvilágomban, vagy elhúznék jó messzire hogy senkit ne lássak.
Komolyan ennyire mazochista lett mindenki? Az emberek lassan "Kell a fájdalom, csináld!" feliratú pólókban fognak rohangálni az utcákon. Mert totál fölösleges katyvaszokba üldögélnek, és a világon semmit nem csinálnak az önsajnálaton kívül. Javítani bármin? ÁÁ minek? Pedig szerintem érzik hogy baj van körülöttük.  Bár komolyan..remélem fizikaira vágynak, mert néha előhoznám a tömeggyilkos énemet, és mindenkit szétvernék az utcán.:D
 

Na, de hogy legyen valami vidámság is. Remélem mindenkinek jól telik a szünete, és olyan jókat bulizik, mint mi.:D Aki teheti, menjen ma valami bulira, és ne üljön otthon! Mi házibulit rendezünk. Emlékeim szerint mindenki aki olyan, az tud róla. Szóval gyertek, és bulizzunk! 

pussssssssssz

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.